35. fejezet
A maffia
- Mit tudsz a cseresznyéről? - kérdezte Viki.
- Az finom volt. Laci hozott tegnap haza két kilót, meg egy
kiló borsót. Azt mondta, hogy ez
erősíteni fogja a KÖR-t.
- Már megint ez a KÖR. Mi ez? - mordult Vad Vid.
- Nem tudom. Laci sosem beszélt róla. - felelte Herbert.
- Valahogy nem tetszik nekem. Nagyon zárt, és túl kerek. -
mondta Ivor úr.
- Meg kellene
akadályozni, hogy összezárjon. - mondta János herceg. - Herbert! Mondd meg
Lacinak, hogy megvesszük jó áron a cseresznyét!
Mennyi most nálatok? - kérdezte Hugó apáttól.
-
50-ért vesszük, 300-ért adjuk
kilóját. - vágta rá
Hugó,
aki sokat segített az apjának.
- Jó. Egy mázsa 10 ezer forint. Kisebb tételben nem érdemes
gondolkodni. - morfondírozott János herceg. - Apám ad rá pénzt.
- És az ÁFA? - kérdezte Ivor úr.
- Csak nem gondolod, hogy számlát adnak róla? - nevetett
Hugó apát. - Ők sem úgy kapták.
- Hát, ez az! - magyarázta Ivor. - Fekete üzlet, ezért tud
anyukám eljárni!
-
Bolond vagy, akkor mi is belekerülünk! - mondta
János
herceg. - most nem ez a lényeg. Ha
pénzért eladják, akkor amit kapnak,
azért
CD-t vesznek apámtól. Nem esznek ingyen cserit,
meg kell venniük 300-ért
Hugóéktól. És a
lényeg, nem a körön belül
osztják el. Egyelőre nem kellenek a
szülők.
- És apád pénze? - kérdezte gúnyosan Ivor úr.
- Az
nem személyes
beavatkozás. Akinek vaj van a fején, ne menjen a
napra! Húzódjon meg az
árnyékban. De azért napernyőt
árulhat! - magyarázta János herceg. -
Herbert!
Jelentsd, hogy fogadták az ajánlatot!