Miközben
a gyerekek a hátsó udvarban labdáztak,
a szülõk a kert ház elõtti
részében Éva
néni köré csoportosultak.
Természetesen
Békéscsabáról
kérdezõsködtek. A nagy
hangzavarnak Balogh Laci bácsi, Pötyi
apukája vetett véget.
-
Kedves Éva! Légy szíves,
állj fel a dobogóra, és a zene helyett
mondd el, mi
történt
Békéscsabán!
A
többi szülõ meghökkent. Ezek tegezik
egymást?
A
kis csöndet kihasználva a
tanító néni elkezdett a
dobogóról beszélni.
-
Kedves szülõk. A rendkívüli
fogadóórát megnyitom. Mint
tudják, a múlt hét
végén
Tõsi Rozival, Balogh Pötyivel és az
apukájával
Békéscsabán, a "Pedagógiai
módszerek szakvásárá"-n
voltunk. Elõadást és bemutatót
tartottunk
arról a változásról, amit
itt az osztályban április óta mindenki
tapasztalt
vagy a gyerekétõl hallott. Nagy sikerünk volt, ami Rozi elõadásának, de még
inkább a békéscsabai gyerekek
bemutatójának volt köszönhetõ.
Az önök által is
ismert "Élvezzük az órát!"
címû kazettát Pötyi eladta, mind a 200
darabot, és gyûjtött hozzá 105 darabra
elõrendelést. Az igazgató úr
szintén
rendelt még 150 darabot. Úgy látszik,
hogy a gyerekeknek lesz mit csinálniuk a
nyári szünetben. Kérem, legyenek
velük elnézõek, hiszen jót akarnak.
Kaptunk
egy elõzetes meghívást a
békéscsabai gyerekektõl Dobozra, ahol a
Kõrösök
találkozásánál van egy
nagyon kedves gyerektábor. Július
28-tól augusztus 6-ig
lennénk ott, a költségeket, mint
általában tanulmányi
kirándulásnál szokás, az
iskola fizeti. Zsebpénzrõl sem kell gondoskodni, hiszen
az
osztálynak
pillanatnyilag 355 ezer forint közös pénze
van. Tudom, hogy ilyen kis
gyerekeket nem szívesen szoktak a szülõk
egyedül elengedni, mégis én
úgy
gondolom, hogy akik az iskolában ilyen
önállókká tudtak
válni, megérdemlik az
elõlegezett bizalmat. Ehhez
alátámasztásként hadd
mondjam, hogy az osztály
átlagát kiszámoltam, egy
egész jegyet javítottak az elsõ
félévhez képest, most
4,5 körül lesz az átlag. És ezt
saját maguknak köszönhetik.
Köszönöm, hogy
meghallgattak. Kérem, hogy ami még
érdekli Önöket,
kérdezzék meg, és
megpróbálok válaszolni.
Balogh
Laci bácsi ment fel a dobogóra.
-
Azt hiszem, hogy most nem lenne értelme az egyéni
fejlõdésekre és
értékelésekre tenni fel
kérdéseket. Olyan
félév után vagyunk, amikor az
osztály közösen csinált valami
újat. Most csak
errõl kellene beszélgetnünk.
Tõsi
apuka furakodott elõre.
-
Nemcsak errõl van szó! Valami megváltozott az
osztály, az iskola falain kívül
is! A gyerekek gyûjtik a parlagfüvet az egész
lakótelepen. Belõlem pedig a
lányom szövetkezeti elnököt
csinált. Mindannyian itt élünk
Óbudán, ideje
lenne példát venni a gyerekeinkrõl,
és
nekünk, felnõtteknek is tennünk valamit. Errõl
beszéljünk!
Nagy
hangzavar támadt. Voltak tiltakozások, de
ötletek is.
Éva
néni csendet intett.
-
Vereczkey úr! Tudna adni egy nagy darab papírt
és egy vastag filctollat?
-
Tábla kellene? - kérdezte a házigazda.
- Hozok egy flipchartot.
-
Nagyon köszönöm! - mondta Éva
néni, majd a szülõkhöz fordult. - Kedves
lakótársak! Engedjék meg, hogy
Csikós Ági módszerét
alkalmazzam, hogy a sok
kérdés, ötlet ne felejtõdjön
el! Ha megjön a tábla, kérem, hogy sorba
mondják
el röviden a kételyeiket, ötleteiket, hogy
felírhassam. Próbálják õket
röviden
megfogalmazni, és ha a más gondolata
további ötletet szült, azt is
mondják el.
Egy szabály van, kritizálni nem lehet, jobbat
kell mondani. Már itt is a tábla,
kezdhetjük.
- Mit csinál a
lakásszövetkezet?
- És az
önkormányzat?
- Összeszedni a
szemetet!
- A
reklám-szórólapokat!
- Vigyük el a
MÉH-be!
- A
papírgyár kétszer annyit fizet!
- Kitisztítani a
homokozókat!
-
Kutyavécét csinálni!
-
Kutyasétáltatást vállalok!
- Az öregeken
segíteni!
- Papírcsere! -
szólt közbe Éva néni.
- Én fõzök
nekik!
- A betegeket ápolni!
- Egymásnak
segíteni!
- Pénzt szerezni!
- Egymással
cserélni!
-
Játékbörze!
- Bútorbörze!
- Más is lehet!
-
Szerelésért szerszám!
-
Szerelésért más munka!
- Papírcsere! -
szólt megint Éva néni.
- Lehessen válogatni!
- Ne csak egymás
közt lehessen cserélni!
- Én
összeírom, ki mit ajánl, ki mit
kér!
- Nekünk
húsra nincs pénzünk!
- Dobozon mindenki
disznót hízlal.
- Cseréljünk
a falusiakkal!
- Lépjenek be a
szövetkezetünkbe õk is!
- Én mint vevõ is
belépnék!
- Megírom a hivatalos
leveleket!
- Angolra fordítok!
-
Tele van a papír! - állította le az
ötletek özönét Éva
néni. - Úgy látom, itt a
végén átmentünk a
személyes felajánlások
irányába. Most hagyjuk abba, és azt
javaslom, vegyük ki a felajánlásokat,
azokról késõbb beszéljünk.
A
kihúzások után ezek a
kérdések és ötletek maradtak:
- Mit csinál a
lakásszövetkezet?
- És az
önkormányzat?
- Összeszedni a
szemetet!
- A
reklám-szórólapokat!
- Vigyük el a
MÉH-be!
- A
papírgyár kétszer annyit fizet!
- Kitisztítani a
homokozókat!
-
Kutyavécét csinálni!
- Az öregeken
segíteni!
- A betegeket ápolni!
- Egymásnak
segíteni!
- Pénzt szerezni!
- Egymással
cserélni!
- Ne csak egymás
közt lehessen cserélni!
- Cseréljünk
a falusiakkal!
Éva
néni számolt.
-
Máris a felére csökkent a lista. Ki
mondta, hogy összeírná az
igényeket és a
felajánlásokat? Szabó Andi
anyukája? Gondolhattam volna! Akkor kérem,
ezekkel
hozzá forduljanak! A szövetkezetnek meg itt az
elnöke, Tõsi apuka. Most
foglalkozzunk a másik 15 gondolattal! Háromra
mindenki mutassa a kezén (egytõl
ötig), hogy mennyire tartja fontosnak a soron lévõ
gondolatot abból a
szempontból, hogy itt és most
beszéljünk róla. Az elsõ:
-
Mit csinál a lakásszövetkezet? 162 pont
-
Várjunk, ez így túl
nehézkes. Csak azt nézzük,
hányan szeretnék, ha
beszélnénk
róla. Igen, 42 fõ. A következõ?
Így
már gyorsabb volt. A végeredmény:
-
Mit csinál a lakásszövetkezet? |
42
fõ |
-
És az önkormányzat? |
47
fõ |
-
Összeszedni a szemetet! |
33
fõ |
-
A reklám-szórólapokat! |
39
fõ |
-
Vigyük el a MÉH-be! |
25
fõ |
-
A papírgyár kétszer annyit fizet! |
40
fõ |
-
Kitisztítani a homokozókat! |
42
fõ |
-
Kutyavécét csinálni! |
15
fõ |
-
Az öregeken segíteni! |
8 fõ |
-
A betegeket ápolni! |
6 fõ |
-
Egymásnak segíteni! |
38
fõ |
-
Pénzt szerezni! |
45
fõ |
-
Egymással cserélni! |
40
fõ |
-
Ne csak egymás közt lehessen cserélni! |
46
fõ |
-
Cseréljünk a falusiakkal! |
48
fõ |
-
Nézzük a 40-es értékeket: -
javasolta Balogh bácsi.
-
Cseréljünk a falusiakkal! |
48
fõ |
- És az
önkormányzat? |
47
fõ |
- Ne csak egymás
közt lehessen cserélni! |
46 fõ |
- Pénzt szerezni! |
45
fõ |
- Mit csinál a
lakásszövetkezet? |
42 fõ |
- Kitisztítani a
homokozókat! |
42
fõ |
- A
papírgyár kétszer annyit fizet! |
40 fõ |
- Egymással
cserélni! |
40
fõ |
-
Van egy javaslatom! - szólt Tõsi apuka. A
pénzkeresés, a papír téma
gazdasági
ügy, beszéljük meg szövetkezeti
körben.
-
A csereügyekkel meg mi foglalkozzunk! - tette hozzá
Szabó anyuka.
-
Maradt 3 téma: - sorolta Éva néni:
És az
önkormányzat?
47
fõ
Mit csinál a
lakásszövetkezet?
42 fõ
Kitisztítani a
homokozókat!
42 fõ
-
Szerintem kettõ, mert az elsõ kettõ
összevonható. -
mondta Balogh bácsi. - Mit
várhatunk választottjainktól?
-
Szerintem azért választottuk õket, hogy az
érdekünkben dolgozzanak - kezdte
Petrovics Laci apukája.
-
majd
idejön a polgármester
összeszedni a szemetet! - mordult Vereczkey bácsi.
-
Azért fizetjük az adót meg a
közös költséget, nem? -
kérdezte Kovács Tomi
apukája.
-
Ugyan már! Mikor tettek bármit is a mi
érdekünkben a képviselõink? - fortyant
fel Veres Zoli apukája
-
Ne politizáljunk! - kérte Vereczkey
bácsi
-
Ez nem politizálás - mondta Kakukk Panni
anyukája. - Nem pártokról vitatkozunk.
-
Szerintem minden közös ügy politikai
ügy - szólt közbe Kövesdi
bácsi, Oszi
apukája. - Ez nem pártokhoz kötõdõ
téma. Ha a választottjaink nem oldják
meg a
problémáinkat, nekünk kell
összefognunk.
-
Szerintem, a következõ alkalommal kell jobban
választanunk - mondta Láng Karcsi
apukája.
-
Én úgy gondolom, - kezdte Nagy Julcsi
anyukája, - hogy ilyen helyi ügyekkel nem
tud foglalkozni a magas hivatal. Óbudának csak
egy kis része Békásmegyer. Az
egész lakótelep gondját nem veheti
át a lakásszövetkezet elnöke.
-
Akkor miért vállalják? -
kérdezte Orsós bácsi.
-
Fontosabb kérdés, hogy mit tudnánk mi
megoldani - terelte el a vitát a kényes
kérdésrõl Csikós néni, Ági anyukája.
-
De mi nem tudunk munkahelyet teremteni! - mondta Orsós
bácsi.
-
Miért ne tudnánk? - válaszolt Tõsi
bácsi. - A mi szövetkezetünk is
munkanélküliekbõl szervezõdött.
-
Az önkormányzat legfeljebb úgy tud
munkahelyet csinálni, ha szaporítja a
hivatal vagy a vállalkozásai
létszámát. - mondta Balogh
bácsi. - Ha a hivatal
nõ, több adónkra lesz szüksége.
Ha a vállalkozásai, akkor ki kell
termelniük az
új emberek
bérköltségét.
Tehát növelik a szemétdíjat,
a távfûtés díját.
Attól,
hogy nõ a létszámuk, még nem kell
több szemetet összeszedni, több
lakást
fûteni.
-
A vállalkozás nem
jótékonysági
intézmény - vette át a szót
Vereczkey bácsi. -
Annyi embert alkalmazok, amennyire szükségem van.
És csak addig, amíg szükségem
van rá. Ha nem hoz hasznot, nem kell.
-
De az ötletekbõl látszik, milyen sok mindent
kellene csinálni! - mondta Orsós
bácsi.
Hát,
tessék, lehet rá vállalkozni! -
csapott rá Vereczkey bácsi.
-
Mire? A homokozók
kitisztítására? Én
megcsinálnám, de ki fog azért nekem
fizetni? - kérdezett vissza Orsós
bácsi. - Jó, most 42-en szavaztunk rá.
Maguk
fognak nekem fizetni? Meg tud az én 10 fõs
családom élni belõle?
-
Mi a maga szakmája, Orsós úr? -
kérdezte Tõsi bácsi.
-
Elektromûszerész voltam - válaszolt
büszkén Orsós bácsi.
-
Te vagy a mi emberünk! - csapott a
vállára Tõsi bácsi. - Rengeteg
háztartási
gépet kellene megjavítani. Lépj be a
szövetkezetbe!
-
Ez nagyon szép, nagyon jó, de mi lesz a
homokozókkal? - kérdezte a
gyerekéért
aggódó Szegedi néni,
Józsi anyukája.
-
Azt is megoldjuk! - válaszolt Rozi apukája. -
Vagy az önkormányzattal, vagy a
lakásszövetkezettel
megpróbálunk szerzõdést kötni
rá. Nálunk bizonytalan, hogy
mikor hívnak, mikor van munka. Még az is
belefér, hogy ráérõ idõnkben rendbe
hozzuk a homokozókat.
-
Ha van benne szeretet is, én is benne vagyok! - csapott az
elnök tenyerébe
Orsós bácsi.