-
Gyerekek! - jött be Éva néni az
osztályba. - Nincs valaki köztetek, aki
ért a vídeófelvételhez? Tomi felpattant:
- Én szoktam apukámmal videózni. Tudok
filmeket felvenni a TV-bõl, de már
kamerával is
csináltam a családról filmet.
- Jaj, nagyon
jó lenne, ha segítenél, már
nem találtam a technika tanár bácsit.
Szeretném ezt az órát
megörökíteni. Ugye környezet lesz
most?
- Igen, igen! -
mondták a gyerekek.
- Tomi
nézd meg ezt a masinát! - tette le az
elsõ padra
Éva néni a
válláról a kis
táskát. Össze tudod szerelni?
- 5 perc
múlva indulhatunk! - mondta Tomi, és
munkához látott. Keresett egy konnektort, egy
hosszú dróttal
összekötötte a kamerával. A
kamerát rászerelte az
állványra. Berakott egy kazettát.
-
Amíg Tomi elkészül,
elmondom, hogy egy
mára már szokásos
órát tartunk. - kezdte a
tanító néni. - A kamerára
ne is figyeljetek! A múlt héten arról
volt szó, hogyan hat az
idõjárás a
növényekre. Készültek valakik a
szereplésre?
- Én
leszek a Növény! - állt fel
Zsófi, akin zöld
kertésznadrág és zöld
trikó volt.
- Én
a Nap! - jelentkezett egy nagy szalmakalapot a fejére
téve Józsi.
- Én
vagyok a Szél! - fújtatott Karcsi, aki egy
kissé kövér volt, most egy
fehér esõköpeny volt rajta.
- Én
a Csapadék! - szólt Panni, egy régi
kék tréningruhában.
-
Látom, beöltöztetek. Tényleg
nektek kellene most felelnetek. Honnan tudtátok?
-
Összehasonlítottuk a jegyeinket, a miénk
a legkevesebb, vagy a legnehezebb belõlük
eldönteni,
hogy hányasok legyünk
évvégén. - válaszoltak a
gyerekek.
Közben
észre sem vették, hogy Tomi forgatta a
kamerát, mindig afelé, aki éppen
megszólalt A kamera elején kis piros
lámpa égett.
- De
hát én Julcsit is terveztem! - mondta
Éva néni. - Õ nem fér bele?
-
Tanító néni, én
készültem! Én leszek az
idõjárás-jelentõ. -
állt fel Julcsi az
ünneplõruhájában.
- És
most mi lesz?
- Most elõadunk
egy némajátékot, ahol csak az
idõjárás-jelentõ
beszél. - mondta
Julcsi
Tapsolt egyet, mire a többi gyerek felugrott,
és a padokból egy nagy kört
csináltak, majd visszaültek a helyükre,
középen csak az öt szereplõ
maradt.
Éva
néni csodálkozva ült le Julcsi
helyére. - Ti tudtátok, hogy lesz
videó
felvétel?
- Azt nem
tudtuk, de mi is szeretjük az igazihoz
hasonlító szerepeket. - mondta Tomi.
Elkezdõdött
az elõadás. Julcsi mondta, hogy most melyik nap
van,
és milyen idõ várható.
Zsófi, a Növény guggolt
középen, amikor március 21-én
a Nap és a Szél lehúzta
róla a fehér lepedõt. Majd a
májusi
esõ (egy szóróflakonból)
elkezdte
növelni, a Nap is közelebb jött. A
szél enyhén fújt, a
Növény ágai hajladoztak. Majd
jött a június, nagy
forrósággal perzselt a Nap (egy kis
grillsütõt
ráirányítva) a
Növényre, júliusban zápor
jött a flakonból, jutott a közelbe
ülõknek is. Közben Zsófi
kiterjesztette
karjait, teljesen felállt tenyerét a Nap
felé fordította, és, mikor
jött október, a kézfeje oldalra fordult,
és látszott, hogy piros almák voltak
filccel belerajzolva. A Szél egyre inkább
fújt, az esõ szüntelenül esett,
a
Növény kezdett összébb menni, a
trikó már nem zöld, hanem piros volt.
Majd decemberben a Csapadék
esõkabátjából
papírdarabkák, hó esett rá
a Növényre, és végül
a Szél és a Csapadék
ráborította a lepedõt, és
elkezdhette
a Növény téli
álmát.
-
Csodálatos volt! - kiáltott fel Éva
néni, de Julcsi megállította. -
Bocsánat, elõbb az
osztályzást
kérjük. Egy, kettõ,
hááárom!
Ági kivételével
mindenki
ötöst mutatott. Ági
négyest.
A gyerekek
felháborodva kérdezték,
miért adott négyest. Ági
felállt. A ruhák nagyon jók voltak. A
grillsütõ és a flakon is tetszett. Az
elõadás is szép volt. De, mit
láttunk?
Növényt, Napot, Szelet, Csapadékot,
vagy Zsófit, Józsit, Karcsit
és Pannit? Megértettük-e, hogy az
idõjárás mit csinál a
növénnyel, vagy csak láttunk egy
jó mûsort? Ami tetszik az jó is?
Tanulunk belõle?
Mutatja, hogy a szereplõk értik, hogy mit
játszanak el?
Éva
néni szólalt meg: A
kérdéseid jók, de én, mint
tanár, azt mondom, hogy a mûsor
környezet-tantárgy
szempontjából is jó volt. A
megfelelõ
idõszakokban, olyan
idõjárás volt, amilyen illett
hozzá. Értik, hogy milyen a tavasz,
nyár, õsz, tél, ez
látszott.
Én ezért adtam az ötöst.
- Akkor
megnyugodtam! - mondta Ági. - Én is
átállok ötösre.
-
Szeretnénk elosztani a 25 pontot. - szólt
Józsi.
- Mit akarsz
elosztani? - kérdezte Oszi - mindenkinek
ötös.
- Éva
néni! Nagy baj, ha nem egyformán osztjuk el,
és lenne ötösnél jobb jegy is?
- kérdezte Józsi.
- Ez kezd egyre
érdekesebb lenni. - mondta a tanító
néni. - Ha meg tudjátok mondani, hogy
miért, akkor nem baj.
Az öt
szereplõ összedugta a fejét.
Józsi
hirdetett eredményt: Karcsi és én
négyes, Panni ötös, Zsófi
és Julcsi hatos.
-
Kérjük a magyarázatot! - mondta
Éva néni.
A
Szél és a Nap volt a
legkevésbé változatos. A
Csapadék hó is volt, esõ is
zápor is, olvadás is, a
Növény mindent felhasznált, vagy
elszenvedett, Julcsi pedig maga állította
össze a jelentéseket, õ
választotta az
idõpontokat, nagyon jól. Mi csak azt
próbáltuk eljátszani, amit
tõle
hallottunk.
- Mi az, amit
elõre megbeszéltetek? - kérdezte
Éva
néni.
- Két
dolgot. Az egész osztállyal, hogy kinek kell
jegyet szereznie, és, hogy ki melyik szerepet
vállalja. Ja, és Julcsi megmondta, hogy az
egész évre fog mondani jelentést,
és tavasszal kezdi. Minden egyebet egyedül otthon,
vagy itt találtunk ki.
- Ki az, aki azt
mondja, hogy fogadjuk el a szereplõk közti
elosztást? - kérdezte Éva
néni.
Csak
Józsi és Karcsi tette fel a kezét.
- Ki mondja,
hogy mindenki ötöst érdemelt?
A két
fiú kivételével mindenki jelentkezett.
- Le vagytok
szavazva, ti is ötöst kaptok. - mondta mosolyogva a
tanító néni. - Menjünk
tovább!
- Visszarakjuk a
padokat? - kérdezték a gyerekek.
- Nekem nagyon
tetszik így, maradjon egyelõre! -
válaszolt
Éva néni.
- A
következõ tananyag az állatok
hatása a növényekre. - és
így folytatta - mit tudtok errõl?
Oszi
jelentkezett: - Az állatok és a
növények együtt élnek.
Mindegyiknek szüksége van a másikra. A
növény magját egy madár viszi
elég távolra, hogy legyen helye,
kinõni, a
földet a vakond, vagy a giliszta teszi
puhává, hogy gyökeret
ereszthessen, a virágot a méhecske
és a lepkék porozzák be, hogy
termés fejlõdjön belõle.
- És
az állatoknak miért fontos a
növény? kérdezte a
tanító néni. Most, valaki
más folytassa!
- Az
állatok megeszik a növényt. - mondta
Jancsi. - A lovak, tehenek, a birkák, a
levéltetvek, az õzikék, a nyuszik.
- Mindegyik
állat pusztítja a növényt?
- Nem! -
szólt Zoli - Van, amelyik csak a
termését eszi, mint a majom, vagy a
méhecske, miközben virágport
gyûjt,
beporozza, hogy teremjen.
- Vannak olyan
állatok is, amelyek nem foglalkoznak a
növényekkel, például a
ragadozók, akik csak húst esznek. -
szólalt meg Rafi.
- Ki tudja,
miért, és mégis hogy
kapcsolódnak a növényekhez?
Rozi
mondta: - A ragadozóknak is kellenek a vitaminok, amiket
csak a növény ad, de nem tudják
megemészteni. Ezért esznek olyan
állatot, amelyik húsában ezek benne
vannak. És ott élnek ahol a nekik
megfelelõ
állatok is élnek, nyilván a
növények között.
- Tud valaki
példát mondani ilyenre a ragadozókon
kívül is?
- A
katicabogár azért mászkál a
fán, mert levéltetveket eszik. A rigó
meg hernyót eszik. A növény termeli az
oxigént, minden állat, az ember is csak ezzel tud
élni. - szólalt meg Pötyi.
Egyvalami
kimaradt, ezt most én mondanám el. -
mondta Éva néni. A
növény kiszívja a
tápanyagokat a földbõl, és az
állatok pótolják, részben
az ürülékükkel,
részben, amikor elhullanak, és
maradványaik belerohadnak a földbe.
- Éva
néni! - szólt Tomi - Van másik
kazetta
is?
- Nincs.
Miért ez már elfogyott? 60 perces volt, nem is
hallottam a csöngetést!
- A
kicsöngetés már megvolt. -
mondta Tomi.
- Jó,
akkor bejelentem, hogy szombaton délelõtt
kimegyünk
a hegyekbe, megnézni, hogyan élnek
együtt a növények és az
állatok. A szereplésnél is ebben
gondolkozzatok.
- Ennyi! -
szólt Tomi.
-
Vége az órának! - mondta
Éva néni. Sajnos a szünetnek is,
mindjárt becsengetnek.